Extraprofit adók és egyéb adóváltozások 1.

Adószakértőink, a K-X Condulting csapatának tollából

Az extraprofit adók és egyéb adóváltozások az elmúlt hetekben nem egyszerűen pénzügyi-adózási, hanem közéleti témákká váltak. A változások mindegyike fontos, de tudatában vagyunk annak, hogy némelyik közülük egy adott szektor megszámlálható résztvevőin kívül a legtöbb céget csak közvetetten – a várhatóan emelkedő szolgáltatási díjak formájában – fogja érinteni (pl. a bank- és energiaszektor, biztosítás, légitársaságokat érintő változások). Hírlevelünkben 4 területet emelnénk, melyek közvetlenül és széles körben érintenek sok adóalanyt: a kiskereskedelmi pótadót-ebben a cikkben ezzel foglalkozunk-, a népegészségügyi adót, a cégautóadót és az egyszerűsített foglalkoztatást érintő változásokat.

Természetesen az egyértelmű fizetési többletkötelezettségek önmagukban is elég terhet rónak a társaságokra, de a mindennapokban olyan egyéb stratégiai és operatív aspektusokat is át kell gondolni, mint hogy például a változás felerősít-e egy már gyanított problémát (pl. ki nem vizsgált vagy halogatott kiskereskedelmi adó kötelezettség), az adóköteles szolgáltatások vagy termékek körének ismételt meghatározása (pl. a termékszortimentben a népegészségügyi termékadó alá tartozó termékkör felülvizsgálata), a foglalkoztatási szerkezet és az eszközhasználat esetleges átalakítása (pl. céges autóhasználat korlátozása a megemelkedett üzemanyagárak és cégautóadó miatt, foglalkoztatási szerkezet módosítása az egyszerűsített foglalkoztatás terheinek emelése végett). Vegyük sorra egyesével az említett 4 terület változásait és gondolkodjunk közösen!

Kiskereskedelmi pótadó és adóemelés

A kiskereskedelem extraprofit adója alatt a 2020-ban ismét bevezetett kiskereskedelmi adó egy egyszeri külön befizetését és mértékének általános emelése értendő. A változás egyelőre csak a 2022-es és 2023-as adóéveket érinti, de nem egységesen. Annak, aki a 2022. július 1-ét magában foglaló adóévben a kiskereskedelmi adó alanya, egyszeri, a 2021-ben kezdődő adóév kiskereskedelmi adójának 365 napra számított (évesí­tett) összegének 80%-át kell kiskereskedelmi pótadóként megfizetnie. Aki 2022-ben nem alanya a kiskereskedelmi adónak, annak pótadófizetési kötelezettsége sincs 2022-re. A pót­adót 2022. november 30-ig kell a NAV által erre rendszeresített nyomtatványon bevallani és megfizetni. Ez vélhetően a 2022-re vonatkozó ’KISKER nyomtatvány lesz.

Tudni kell még, hogy:

· Az is a 80%-os pótadó alanya, aki tevékenységét 2022. július 1-jét követően, de még 2022-ben kezdi.

· Akinek 2021. évben több kezdődő adóéve volt, a 2021-ben kezdődő utolsó adóévének adatait kell figyelembe vennie.

· Akinek nem volt 2021-ben kezdődő adóéve, a 2022. évben kezdődő adóévéről benyújtandó bevallással egyidejűleg a 2022. évben kezdődő adóév adó évesített összegének 80%-át köteles pótadóként megfizetni. Vagyis ennek a körnek a pótadót nem 2022. november 30-ig, hanem a 2022-es éves bevallás határidejéig, az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell majd bevallania és megfizetnie.

2023-ban már nem lesz 80%-os pótadó, hanem a kiskereskedelmi adó mértéke fog emelkedni, és már a 2023-as adóelőleg megállapítása során is a megemelt adómértékeket kell alkalmazni.

A sávok a következők:

· az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után változatlanul 0%;

· az adóalap 500 millió és 30 milliárd forint közötti részére 0,1% helyett 0,15%;

· az adóalap 30 és 100 milliárd forint közötti részére esetén 0,4% helyett 1%;

· a 100 milliárd forint feletti adóalaprész esetén 2,7% helyett 4,1%.

A kiskereskedelmi extraprofit adót tehát a fentiek szerint kell megállapítani, bevallani és megfizetni. Ez mind érthető, de az ördög továbbra is a részletekben lakik! Ugyanis – ahogy arra a kiskereskedelmi adóról szóló korábbi hírlevelünkben felhívtuk a figyelmet – a kiskereskedelmi adó olyanokat is érinthet, akik nem is gondoltak volna arra, hogy alanyai ennek az adónemnek. Így például az internetes webáruházak, vagy magánszemélyeket is kiszolgáló nagykereskedők is az adó és így a 80%-os pótadó alanyai lehetnek, ugyanis a kiskereskedelmi tevékenység – azaz a termékek, áruk átalakítás nélküli értékesítése – adóköteles függetlenül az értékesítés csatornájától. Amennyiben az értékesítés TEÁOR ’08 alapján ide tartozik (45.1, 45.32, 45.40, 47.1-47.9) és az értékesítés csatornája (bolt, utcai stand, csomagküldő szolgálat, internet stb.) bárki, így magánszemélyek és cégek számára is hozzáférhető, akkor az értékesítésből származó teljes nettó árbevétel adóalapot képez a vevő személyétől függetlenül! A webáruházak általában mindenki számára elérhetőek, akár külföldről is, így akár a teljes nettó árbevétel kiskereskedelmi adóköteles lehet. Ahogy az is előfordulhat, hogy egy alapvetően cégeket kiszolgáló nagykereskedő vállalkozás teljes nettó árbevétele adóköteles lesz, mert ugyanazon az értékesítési csatornán a vállalati és a magánszemély ügyfeleit is kiszolgálja.

Minderre tekintettel minden kiskereskedelmi tevékenységet (is) végző vállalkozásnak javasoljuk, hogy vizsgálja felül a tevékenységét a fenti szempontok szerint. A kulcs az „értékesítési csatorna” elérhetősége! Ha az értékesítési csatorna elérhető magánszemélyek számára is, az értékesítési csatornán történő értékesítés teljes nettó árbevétele adóköteles.